Néha elönt minket a lelkesedés.
Végre van egy kis lendület, olvastunk valami inspirálót, megnéztünk egy motiváló videót, vagy egyszerűen csak elegünk lett a káoszból.
És akkor jön a nagy elhatározás:

👉 „Most aztán minden megváltozik!”

Bevezetem a reggeli rutint.
Újra elkezdek mozogni.
Több vizet iszom.
Naplót írok.
Rendszeresen takarítok.
És közben még jobban fókuszálok a munkámra is.
Egyszerre. Holnaptól.

Aztán… három nap múlva már azt sem tudod, mi is volt az ötödik dolog. A harmadikat utálod. A másodiknál kimaradt két nap, úgyhogy most már „úgyis mindegy”. Az első meg örökre a fiók mélyére kerül.

És nem, nem azért, mert gyenge vagy.
Hanem mert ember vagy.

Sőt: ha ezt olvasod, jó eséllyel neurodivergens elmével élsz – például ADHD-val, érzékenyebb idegrendszerrel, hullámzó energiával.
Ami azt is jelenti, hogy nem működsz lineárisan, szögmérő szerint.

A szokások nem akaratból épülnek fel.
Hanem rendszerességből.

És a rendszeresség csak akkor tud megszületni, ha nem terheled túl magad az elején.

Túl sok új inger, szabály, követendő elvárás = túlterhelt idegrendszer.
Ez nemcsak hogy megnehezíti a szokásbeépítést, de egy idő után aktiválja a belső kritikust is. „Nekem ez sem megy… Másnak miért ilyen könnyű?”

Különösen igaz ez akkor, ha te is olyan vagy, aki mindent egyszerre és azonnal akar. (Helló, ismerős érzés.)
De az igazság az, hogy már egyetlen új szokás bevezetése is komoly mentális munka. Nemcsak az a kérdés, hogy „megcsinálom-e”, hanem az is:

• emlékezem-e rá?

• készen állok-e rá?

• biztonságos-e nekem?

• milyen érzés társul hozzá?

Ha pedig egyszerre 5 szokást próbálsz meg beépíteni, az olyan, mintha 5 nyelvet akarnál megtanulni ugyanazon a héten. Egyedül.

Lehet, hogy elméletben menne. Mint amikor egyszerre 5 könyvet kezdesz el olvasni.
De a gyakorlatban ritkán marad velünk hosszú távon. Az egyik mindig elcsúszik, a másik kiesik, a harmadikat elfelejted. És máris jön a csalódás.

Persze választhatod ezt az utat is. Elindulhatsz 5 szokással, és megnézheted, melyik marad veled hosszú távon.
Melyik ad hozzá a legtöbbet az életedhez.
Ez is rendben van.

De ha inkább biztosra mennél, stabilabb, kiszámíthatóbb építkezést szeretnél, akkor a kulcs:
fókusz + ismétlés.

✅ Válassz ki egyetlen szokást, amit mostantól gyakorolsz.
Nem a legfontosabbat. Hanem a legkönnyebbet.
Amihez most tényleg van egy kis energiád. Ami nem ijeszt meg.

Nézd meg, milyen ember szeretnél lenni.
Kivé szeretnél válni?
Milyen az az új, jobb éned, akinek egészségesebb, támogatóbb szokásai vannak?

Ebből indulj ki.

Ha ez az első szokás már beépül, stabilabb leszel, mint valaha. És onnan már jöhet a következő.

Gondolj rá úgy, mint alapot önteni:

Ha egyszerre próbálod a falakat, tetőt, ablakot, burkolatot is építeni, összedől az egész.
De ha az alap stabil, minden más ráépülhet.

És ami még fontosabb: ha már egy szokást sikerült bevezetned, az hozzátesz az önértékelésedhez.
Azt mondhatod: „Nekem ez sikerült. Tényleg képes vagyok rá.”
Ez máris megerősítés. És újabb motiváció.

Aztán akár szokáshalmozást is választhatsz: az új szokásodhoz kapcsolhatsz egy másikat, ha már van hová „kapaszkodnia”.
Így egyre természetesebbé válik az egész.

✨ Nem vagy lemaradva. Nem vagy lustább másoknál.
Csak lehet, hogy túl sokat akarsz egyszerre.

Kezdd eggyel.
Legyél benne következetes.
Ez már győzelem.

És onnan jön a megbízható, tartós építkezés. Ahol nem elhasználod magad, hanem ténylegesen változol.

Ha szeretnéd, segítek kiválasztani az első szokást.Vagy abban, hogyan alakítsd ki a saját tempódhoz, idegrendszeredhez illő rutint.

Nem kell mindent most.
Elég az első lépés. 🐢🌱