„Majd holnap biztos több energiám lesz” – ismerős?
Valamiért mindig azt hisszük, hogy a jövőbeli, holnapi énünk majd sokkal energikusabb, fegyelmezettebb és motiváltabb lesz, mint a mai.
Ha ma nincs kedvünk egy feladathoz, természetesnek tűnik azt mondani: „Majd holnap megcsinálom!”
A gond csak az, hogy amikor eljön a holnap, a jövőbeli énünk pontosan ugyanolyan fáradt, kimerült és kedvetlen, mint a tegnapi énünk volt.
Az eredmény? Halogatás, stressz és a végső pillanatban végzett kapkodás.
De vajon miért működünk így?
Miért bízunk meg annyira a jövőbeli énünkben, és mit tehetünk, hogy kijátsszuk ezt a gondolkodásbeli csapdát? Nézzük meg!
Ki az a „jövőbeli én”, és miért csapjuk be folyton?
A „jövőbeli én” az az elképzelt verziónk, aki holnap, jövő héten vagy jövő hónapban él.
Amikor döntéseket hozunk, a jelenlegi énünk hajlamos a kellemetlenségeket és nehéz feladatokat átrakni erre a jövőbeli énre.
Ez részben azért van, mert az ADHD-s agyunk kétféle időt lát: MOST és NEMMOST
- A jelenlegi én (MOST) – aki éppen most itt van, fáradt, túlterhelt, nincs kedve dolgozni, nem akar szembesülni azzal a nemszeretem feladattal, amit éppen meg kéne csinálnia.
- A jövőbeli én (NEMMOST) – aki valamiért mindig kipihentebb, motiváltabb és produktívabb lesz.
Azaz a MOST kellemetlenségét (nemszeretem feladat) áttetted egy olyan idősíkba, amit nem akarsz látni, amit nem látsz.
Ez a különbség kognitív torzításon alapul: a jövőbeli énedet egy kicsit más személyként látod, mint a jelenlegi énedet.
Ezért könnyebb számára feladatokat kiosztani, mert úgy tűnik, mintha nem is magadra terhelnéd azokat.
Gyakran azt hisszük:
✅ „Holnap több időm lesz” → pedig a holnap is 24 órából áll, akárcsak a mai nap.
✅ „Holnap biztos jobban érzem majd magam” → lehet. És ha nem? Akkor visszakerülsz a halogatás és a szorongás spiráljába.
✅ „Holnap biztos motiváltabb leszek” → biztos. vagynem. Mitől lennél motiváltabb, ha mindent ugyanúgy csinálsz, mint most?
Tudod: ha nem változik semmi, nem változik semmi.
(Spoiler: a motivációdat pont az fogja táplálni, ha leszámolsz a halogatott feladatokkal. Ez sikerélményt ad, az pedig motivál arra, hogy kevesebb dolgot halogass.)
Hogyan kapcsolódik mindez a halogatáshoz?
A halogatás egyik legnagyobb mozgatórugója az, hogy a jelenlegi éned el akarja kerülni a kellemetlenségeket, és ehelyett a jövőbeli énedre bízza őket. Ez rövid távon megkönnyebbülést okoz – hiszen nem kell most megcsinálnod a feladatot –, de hosszú távon nagyobb stresszt eredményez.
Amikor ezt túl sokszor eljátszod, a következő dolgok történnek:
❌ Egyre több feladat torlódik fel.
❌ A határidők közeledtével nő a szorongásod.
❌ Az utolsó pillanatban hatalmas stressz alatt próbálsz mindent bepótolni.
❌ Önbizalomcsökkenés – hiszen újra és újra bebizonyítod magadnak, hogy nem tudsz időben dolgozni.
De van egy jó hír: lehet trükközni a saját agyaddal, és visszavenni az irányítást!
Mit tegyél akkor?
1. Gondolkodj úgy a jövőbeli énedről, mint egy barátodról!
Ha tényleg szeretnéd, hogy a jövőbeli éned boldog és sikeres legyen, akkor ne pakolj rá minden nehéz feladatot.
Kérdezd meg magadtól:
🔹 Ha a legjobb barátomnak kellene ezt megcsinálnia holnap, akkor is ilyen feladatot adnék neki?
🔹 Mit tehetnék MOST, hogy a jövőbeli énemnek könnyebb legyen?
2. „Minimál verzió” – kezdj el egy apró lépéssel!
Ha úgy érzed, hogy nincs kedved nekikezdeni egy feladatnak, mondj magadnak valami ilyesmit:
👉 „Nem kell az egészet megcsinálnom, csak 5 percig foglalkozom vele.”
Ez az ún. „starting rule” (kezdési szabály): ha egyszer elkezded, nagyobb eséllyel folytatod is. Evés közben jön meg az étvágy. Nem kell elhinned neked. Csak próbáld ki.
3. Könnyítsd meg a feladat elvégzését!
Tervezz és készülj elő:
✔️ Készítsd ki a feladat elvégzéséhez szükséges minden eszközt (sportoláshoz ruhák, munkához szükséges jegyzetek, eszközök)
✔️ Döntsd el, hogy pontosan mikor és hol fogod csinálni.
✔️ Írd le egy papírra: „Csak ezt az első lépést kell megcsinálnom”
Minél konkrétabb vagy, annál nagyobb eséllyel teljesíti a jövőbeli éned a feladatot.
4. Használj mesterséges határidőket!
Mivel az agyunk szeret halogatni, a mesterséges határidők sokat segíthetnek.
🔹 Tűzz ki egy saját határidőt, ami 1-2 nappal korábban van, mint a tényleges határidő!
🔹 Használj elszámoltathatóságot – mondd el valakinek, hogy mikor fejezed be! (Így nem csak saját magad számára lesz ciki – ha ez nem lenne elég motiváló – hanem más előtt is.
Ha tudod, hogy valaki számon kéri rajtad, az motivációt adhat.
Konklúzió: Tanulj meg együttműködni a saját agyaddal!
A jövőbeli énünk nem egy szuperhős, hanem ugyanaz az ember, aki most vagyunk – csak másnap vagy jövő héten.
Ha mindig arra számítunk, hogy a jövőben majd jobbak, ügyesebbek és motiváltabbak leszünk, akkor újra és újra ugyanabba a csapdába esünk.
Különösen akkor, ha MOST, MA nem teszünk valamit azért, hogy a jövőbeli énünk ügyesebb, okosabb, fókuszáltabb legyen.
👉 Ne dolgozz a saját agyad ellen – inkább tanuld meg, hogyan csaphatod be pozitív módon!
Tetszett ez a cikk? Oszd meg másokkal is, akik küzdenek a halogatással! 😊
Több ilyet szeretnél olvasni?
Csatlakozz Magyarország első online ADHD tudásplatformjához és közösségéhez!
- Havi élő workshopok: a kiemelt havi fókusztémát masterclass előadás és élő beszélgetés formájában dolgozzuk fel.
- Havi kihívások – segédletekkel, hanganyagokkal
- Közösség – folyamatos motiváció
- Tudástár: exkluzív tartalmak (írott, audió és videós)
- Eszköztár: segédanyagok, letölthetők, ebook-ok